Nézpontok a betegségek okairól
Ken Wilber, korunk talán egyik legkiemelkedőbb tudatfilozófusa, a Kelet és Nyugat szintézisének kiemelkedő tudósa és írója,
az Áldás és állhatatosság c. könyvében leírja felesége Treya rákkal való útját. Az 1980-as évek (!!!) elején, Treya első pozitív levele
után tolultak fel Wilberékben a különböző kultúrák magyarázatai a betegség okáról, ezt foglalta össze tömören Ken pontokba szedve:
"Treya és én számos kultúra és szubkultúra hatásának voltunk kitéve, és mindegyik fel volt vértezve a rá jellemző határozott véleménnyel. Felsorolok néhányat:
1. Keresztény – a fundamentalista üzenet: a kór tulajdonképpen Isten büntetése egy általunk elkövetett bűn miatt. Minél komolyabb a kór, annál súlyosabb a bűn.
2. New Age – a kór egy lecke. Azért adod magadnak a betegséget, hogy valami fontosat tanulj meg belőle, hogy folytatódhasson spirituális növekedésed és fejlődésed. Egyedül az elme okozza a kórt, ezért csakis az képes meggyógyítani. Ez a Christian Science posztmodern, yuppiasított értelmezése.
3. Orvosi – a kór alapvetően egy biofizikai rendellenesség, melyet biofizikai tényezők (vírusok, traumák, veleszületett genetikai hajlamok, környezeti hatások által kiváltott tényezők) idéznek elő. A betegségek többsége esetén pszichológiai vagy alternatív gyógymóddal nem is érdemes foglalkozni, hiszen ezek hatástalanok, sőt akadályai annak, hogy valaki a megfelelő orvosi kezelésben részesüljön.
4. Karma – a kór a rossz karma eredménye, azaz a múltban elkövetett helytelen tettek következménye, melyek most betegség formájában hozzák meg gyümölcsüket. A betegség abból a szempontból „rossz”, hogy erénytelen cselekedeteket képvisel, ugyanakkor „jó” is, mert maga a betegség folyamata képviseli múltbéli vétkeink elégetését és megtisztítását.
5. Pszichológiai – Woody Allen szavaival: „Én sohasem gurulok méregbe, helyette inkább daganatokat növesztek.” A népszerű pszichológia szerint az elnyomott érzelmek okozzák a kórt. Szélsőséges formájában: a kór halálvágy.
6. Gnosztikus – a kór egy káprázat. Az egész megnyilvánult világegyetem egy álom, egy árnyék, és az ember csak akkor szabadul meg a kórtól, ha megszabadul az összes káprázatszerű megnyilvánulástól, ha felébred az álmából, és felfedezi a megnyilvánult világon túli Egyetlen valóságot. A Szellem az egyetlen valóság, és a Szellemben nem létezik betegség. Ez a miszticizmus egy szélsőséges és egyensúlyából kibillent változata.
7. Egzisztencialista – a kórnak önmagában nincs jelentése. Ennélfogva olyan értelmet tulajdoníthatok neki, amilyet én választok, és e döntés következményét is nekem kell viselnem. Az ember természete szerint véges és halandó, ezért a legcélravezetőbb hozzáállás: elfogadni a kórt, mint az egyén véges természetének velejáróját, még ha el is látjuk azt a saját értelmezésünkkel.
8. Holisztikus – a kór testi, érzelmi, mentális és spirituális összetevők együttes terméke, egyiket sem lehet a többitől elkülöníteni, sem figyelmen kívül hagyni. A kezelésnek magában kell foglalnia az öszszes tényezőt (noha a gyakorlatban ez sokszor azt jelenti, hogy az esetleg hatékony ortodox kezelési módokról is lemondunk).
9. Mágikus – a kór büntetés. „Megérdemlem, mert másnak a halálát kívántam.” Vagy: „Inkább ne legyek túl sikeres, nehogy valami rossz történjen velem később.” Vagy: „Ha túl sok jó történik velem, akkor biztosan valami rossz következik.” És így tovább.
10. Buddhista – a betegség a megnyilvánult világ kikerülhetetlen része. Azt kérdezni, hogy miért van betegség, olyan, mintha azt tudakolnánk, miért van levegő. A születés, az öregedés, a betegség és a halál az ismérvei ennek a világnak, melynek minden jelenségét a mulandóság, a szenvedés és az énnélküliség jellemzi. Csak a megvilágosodásban, a nirvána tiszta, éber tudatosságában haladhatjuk meg véglegesen a kórt, hiszen ekkor a jelenségek egész világát is meghaladjuk.
11. Tudományos – mindenféle betegség visszavezethető egy okra vagy okok együttesére. Néhány ok determinált, mások egyszerűen véletlenül, a vakszerencsének köszönhetően jelennek meg. Mindkét esetben igaz, hogy a kórnak nincs „értelme”, kizárólag a véletlennek vagy a szükségszerűségnek tudható be."
Mindezt elgondolkodásképpen szánom, és hogy kevésbé legyünk szigorúak magunkkal ha valami betegség üti fel a fejét a testünkben, nem olyan egyértelmű az, hogy "én tehetek róla".
|
